 | |  | |  | |  | |  |
| A1 Szennyvíztisztító Biológiai szennyvíztisztítók, olajleválasztók, szeparátorok forgalmazása, és telepítése |
Ha kérdése van Ha csak érdeklődne Ha árajánlatot kérne Ha technikai információt szeretne... Keressen az alábbi elérhetőségeim valamelyikén: Forstner Antal 30/9349480 info@a1szennyviztisztito.hu |
| All rights reserved. |
Segítünk eldönteni...
Tiszta matematika...
"Sok más zalai kisfaluhoz hasonlóan nálunk sincs
központi szennyvíztisztító. Ezért kiszámoltuk,
hogy mennyibe kerülne egy megfelelően szigetelt
derítő építése és fenntartása, illetve annak a
biológiai elven működő házi szennyvíz-tisztítási
rendszernek a beüzemelése és működtetése,
amelyre az egyik Construma kiállításon
akadtunk” – meséli Ildikó. Ez utóbbi mellett
döntöttünk, és ma már referencia-
szennyvíztisztítóval büszkélkedhetünk a
térségben; dél-zalai, somogyi falvak
polgármesterei látogattak el hozzánk az elmúlt
hónapokban, hogy CE-minősítésű, egyedi
szennyvíz-elhelyezési kislétesítményüket a
gyakorlatban is tanulmányozzák.
Ma Magyarországon a keletkező szennyvíz több
mint 60 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a
környezetbe. „Sűrűn lakott településeken a
csatornázásnak nincs alternatívája, ötven-száz-
százötven elszórt ingatlanból álló falvakban vagy
ritkán lakott kertvárosi részeken azonban
célszerűbb lehet egyedi rendszereket telepíteni;
település szinten a szennyvíztisztítás kiépítésének
költsége ily módon lényegesen olcsóbb, mint a
csatornázásé” Lássuk, melyek az egyedi
szennyvíztisztítási eljárások, és mennyibe
kerülnek!
"Sok más zalai kisfaluhoz hasonlóan nálunk sincs
központi szennyvíztisztító. Ezért kiszámoltuk,
hogy mennyibe kerülne egy megfelelően szigetelt
derítő építése és fenntartása, illetve annak a
biológiai elven működő házi szennyvíz-tisztítási
rendszernek a beüzemelése és működtetése,
amelyre az egyik Construma kiállításon
akadtunk” – meséli Ildikó. Ez utóbbi mellett
döntöttünk, és ma már referencia-
szennyvíztisztítóval büszkélkedhetünk a
térségben; dél-zalai, somogyi falvak
polgármesterei látogattak el hozzánk az elmúlt
hónapokban, hogy CE-minősítésű, egyedi
szennyvíz-elhelyezési kislétesítményüket a
gyakorlatban is tanulmányozzák.
Ma Magyarországon a keletkező szennyvíz több
mint 60 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a
környezetbe. „Sűrűn lakott településeken a
csatornázásnak nincs alternatívája, ötven-száz-
százötven elszórt ingatlanból álló falvakban vagy
ritkán lakott kertvárosi részeken azonban
célszerűbb lehet egyedi rendszereket telepíteni;
település szinten a szennyvíztisztítás kiépítésének
költsége ily módon lényegesen olcsóbb, mint a
csatornázásé” Lássuk, melyek az egyedi
szennyvíztisztítási eljárások, és mennyibe
kerülnek!
Új ház építésénél, ha nincs a településen kiépített szennyvízrendszer, az építési hatóság ténylegesen vízzáró
zárt szennyvíztározó megépítését írja elő. Ez egy négytagú család esetében, amely tegyük fel, havonta csak
egyszer szeretne szippantatni, húsz köbméteres tározó építését jelenti. „Mostani árakon hét-nyolcszázezer
forintba kerül egy ténylegesen zárt, 20 köbméteres tartály kiépítése. Ennek a havi szippantási költsége öt
köbméterenként hozzávetőlegesen hétezer forint, azaz egy hónapban 28 ezer forint. Egy évre rá, hogy
elkészült a szenny-víztározó, a tulajdonos költségei már meghaladják az egymillió forintot, és a szippantás
havi költsége továbbra is folyamatosan fennáll, hiszen a szennyvizet minden hónapban előállítják, így
minden hónapban el kell vitetni.” Ezzel szemben biológiai szennyvíztisztítási megoldás esetén egy átlagos,
négytagú családot például véve szükség van egy két köbméteres műanyag tartályra, ez az úgynevezett
oldómedence. Amennyiben a terepviszonyok megengedik, innen a szennyvíz csőhálózaton, gravitációs
elven jut el a szikkasztómezőre, ahonnan szűrőmezőn keresztül a tisztított szennyvíz elszivárog a
gyökérzónába, vagy a második fázis után akár öntözővízként is felfogható.
„Összességében egy ilyen típusú és méretezésű rendszer kiépítésének költsége kulcsra készen egymillió
forint körül van. Azt lehet mondani, hogy egy új ház építésénél a 20 köbméteres szennyvíztározó és az egy
évi szippantási költség együttesen nagyjából annyiba kerül, vagy inkább többe, mint az egyedi biológiai
szennyvíztisztító rendszer kiépítése.”
zárt szennyvíztározó megépítését írja elő. Ez egy négytagú család esetében, amely tegyük fel, havonta csak
egyszer szeretne szippantatni, húsz köbméteres tározó építését jelenti. „Mostani árakon hét-nyolcszázezer
forintba kerül egy ténylegesen zárt, 20 köbméteres tartály kiépítése. Ennek a havi szippantási költsége öt
köbméterenként hozzávetőlegesen hétezer forint, azaz egy hónapban 28 ezer forint. Egy évre rá, hogy
elkészült a szenny-víztározó, a tulajdonos költségei már meghaladják az egymillió forintot, és a szippantás
havi költsége továbbra is folyamatosan fennáll, hiszen a szennyvizet minden hónapban előállítják, így
minden hónapban el kell vitetni.” Ezzel szemben biológiai szennyvíztisztítási megoldás esetén egy átlagos,
négytagú családot például véve szükség van egy két köbméteres műanyag tartályra, ez az úgynevezett
oldómedence. Amennyiben a terepviszonyok megengedik, innen a szennyvíz csőhálózaton, gravitációs
elven jut el a szikkasztómezőre, ahonnan szűrőmezőn keresztül a tisztított szennyvíz elszivárog a
gyökérzónába, vagy a második fázis után akár öntözővízként is felfogható.
„Összességében egy ilyen típusú és méretezésű rendszer kiépítésének költsége kulcsra készen egymillió
forint körül van. Azt lehet mondani, hogy egy új ház építésénél a 20 köbméteres szennyvíztározó és az egy
évi szippantási költség együttesen nagyjából annyiba kerül, vagy inkább többe, mint az egyedi biológiai
szennyvíztisztító rendszer kiépítése.”
| Csatornázás... |
| ...vagy inkább szennyvíztisztítás? |
Alapesetben ezekhez a rendszerekhez nem kell áram, gravitációs elven, közlekedőedényként működnek:
az egyik oldalon belép a rendszerbe egy csepp szennyvíz, a másik oldalon távozik a rendszerből egy
csepp tisztított víz. „Áram csak bizonyos terepviszonyoknál szükséges, de akkor sem a tisztítási
művelethez – magyarázza a szakember. – Például, ha olyan ingatlanról van szó, ahol a ház az utcaszinten
áll, a telek pedig hátul felfelé, a domboldalon terül el. Ilyenkor az oldótartály a ház mellé kerül, ahova a
szennyvíz a gravitációval befolyik. A második fázisú tisztításhoz viszont a szikkasztómezőt a kert végében
alakítják ki, ahova el kell juttatni az első fázisban megtisztított vizet. Ennek a szintkülönbségnek a
legyőzéséhez szivattyúra van szükség.”
Zölden és függetlenül
Mára a hatóságok is belátták, hogy a csatornázásnak van alternatívája, ezt jól jelzik a jogszabályi
változások. Mivel a példaként említett egyedi házi biológiai szennyvíztisztítási rendszerek végeredmény
szempontjából a nagy szennyvíztisztítókkal megegyező vagy tisztább környezetet teremtenek, érthető,
hogy nem kell talajterhelési díjat fizetni utánuk. Sőt mi több, a hivatalos engedélyekkel készült rendszer
telepítése után, ha odaviszik is a házhoz a gerincvezetéket, a tulajdonos nem köteles rácsatlakozni a
hálózatra.
A rendszertelepítés engedélyeztetési folyamata is fokozatosan egyszerűsödik. 500 köbméter évenkénti
szennyvízmennyiség alatt a CE-minősítéssel rendelkező eljárásoknál ettől az évtől fogva a zöldhatóság
különféle engedélyeit sem kell kikérni.
Államilag támogatott szennyvíz-elhelyezési terveikben a települések ma már az összes tisztítási
technológiára pályázhatnak – többek között az említett, biológiai elven működő egyedi szennyvíz-
elhelyezési kislétesítmények rendszerére is.
A szakértő szerint persze vannak helyek, ahol muszáj csatornázni, nincs más megoldás. De vannak olyan
települések is, ahol nem szabad mást alkalmazni, csak egyedi rendszereket. „Amíg gazdasági,
környezetvédelmi, vízbázisvédelmi és egyéb szempontok szerint indokolt, csatornázzunk, de például egy
dimbes-dombos zalai, kisfalvas vidéken, ahol átemelők szükségesek ahhoz, hogy A pontból B pontba
eljusson a szennyvíz, gazdaságilag valószínűleg nem indokolt a gerincvezetékes szennyvízelvezetés és -
tisztítás.”
Habár a települési szennyvíz-elhelyezési rendszerek kiépítése ma általánosságban 80 százalékos állami
támogatottságot élvez, a lakossági önrész előteremtése sok helyen még így is gondot okoz. Ezt ma már
lakás-takarékpénztári programok is segítik: nyolcéves szerződéssel, havi 1500–2000 forint befizetésével
és az ehhez a takarékossághoz társuló 30 százalékos állami támogatással könnyebben előteremthető a
lakossági önrész.
az egyik oldalon belép a rendszerbe egy csepp szennyvíz, a másik oldalon távozik a rendszerből egy
csepp tisztított víz. „Áram csak bizonyos terepviszonyoknál szükséges, de akkor sem a tisztítási
művelethez – magyarázza a szakember. – Például, ha olyan ingatlanról van szó, ahol a ház az utcaszinten
áll, a telek pedig hátul felfelé, a domboldalon terül el. Ilyenkor az oldótartály a ház mellé kerül, ahova a
szennyvíz a gravitációval befolyik. A második fázisú tisztításhoz viszont a szikkasztómezőt a kert végében
alakítják ki, ahova el kell juttatni az első fázisban megtisztított vizet. Ennek a szintkülönbségnek a
legyőzéséhez szivattyúra van szükség.”
Zölden és függetlenül
Mára a hatóságok is belátták, hogy a csatornázásnak van alternatívája, ezt jól jelzik a jogszabályi
változások. Mivel a példaként említett egyedi házi biológiai szennyvíztisztítási rendszerek végeredmény
szempontjából a nagy szennyvíztisztítókkal megegyező vagy tisztább környezetet teremtenek, érthető,
hogy nem kell talajterhelési díjat fizetni utánuk. Sőt mi több, a hivatalos engedélyekkel készült rendszer
telepítése után, ha odaviszik is a házhoz a gerincvezetéket, a tulajdonos nem köteles rácsatlakozni a
hálózatra.
A rendszertelepítés engedélyeztetési folyamata is fokozatosan egyszerűsödik. 500 köbméter évenkénti
szennyvízmennyiség alatt a CE-minősítéssel rendelkező eljárásoknál ettől az évtől fogva a zöldhatóság
különféle engedélyeit sem kell kikérni.
Államilag támogatott szennyvíz-elhelyezési terveikben a települések ma már az összes tisztítási
technológiára pályázhatnak – többek között az említett, biológiai elven működő egyedi szennyvíz-
elhelyezési kislétesítmények rendszerére is.
A szakértő szerint persze vannak helyek, ahol muszáj csatornázni, nincs más megoldás. De vannak olyan
települések is, ahol nem szabad mást alkalmazni, csak egyedi rendszereket. „Amíg gazdasági,
környezetvédelmi, vízbázisvédelmi és egyéb szempontok szerint indokolt, csatornázzunk, de például egy
dimbes-dombos zalai, kisfalvas vidéken, ahol átemelők szükségesek ahhoz, hogy A pontból B pontba
eljusson a szennyvíz, gazdaságilag valószínűleg nem indokolt a gerincvezetékes szennyvízelvezetés és -
tisztítás.”
Habár a települési szennyvíz-elhelyezési rendszerek kiépítése ma általánosságban 80 százalékos állami
támogatottságot élvez, a lakossági önrész előteremtése sok helyen még így is gondot okoz. Ezt ma már
lakás-takarékpénztári programok is segítik: nyolcéves szerződéssel, havi 1500–2000 forint befizetésével
és az ehhez a takarékossághoz társuló 30 százalékos állami támogatással könnyebben előteremthető a
lakossági önrész.